A majdnem egy hete tartó megemlékezések ma is folytatódnak Mosonmagyaróváron.12 órakor a Hunyadi-iskolánál lesz megemlékezés, ahol a sortűzben meghalt diáktársaikra emlékeznek a szakmunkásképző diákjai. 13 órakor a Karolina Kórház udvarában található emléktáblánál emlékeznek. Ide érkeztek október 26-án azok a sebesültszállító teherautók, akik a túlélőket és az útközben meghaltakat hozták. „A halottak kiterítve feküdtek egészen a kórház bejáratáig a járdán” – mondta korábban az egyik szemtanú.
13 óra 20 perckor a Gulyás Lajos utcában található Gulyás Lajos emléktáblánál lesz koszorúzás. A levéli református lelkészt a megtorlás során a Földes-perben ítélték halálra. 14 órakor az Akadémiánál emlékeznek. Mint köztudott, innét indultak el a gazdászok azon a délelőttön, s csatlakoztak hozzájuk később a gyárak dolgozói. 15 óra Városháza épületén található emléktáblát koszorúzzák meg. 16 óra Magyaróvári temetőben emlékeznek, ahonnét 16 óra 30 perckor gyalogos felvonulás indul a Gyásztérre. Minden évben egy maroknyi emlékező ismét megteszi azt az utat, amelyet elődeik hatvan évvel tettek meg. A központi megemlékezés a véres téren 17 órakor kezdődik, a Rieger Tibor szobrászművész alkotta emlékműnél.
A megemlékezések fő szervezője a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület, amelynek vezetője az egyik túlélő sebesült, Gábor Józsefné. „Életben kell tartani társaink emlékét, akik a szabadságért haltak meg. Múlik az idő, de nem felejtünk. A felemás igazságtétel után is csak azt mondhatjuk: nincs megbocsátás”
A rendszerváltást követően Mosonmagyaróvár önkormányzata első rendeletével nyilvánította gyásznappá október 26-át. Hatvan évvel ezelőtt ezen a napon dördült el gyilkos sortűz a határőr laktanyánál, ahol a Szózatot éneklő tömeget lőtték az előre beásott gépfegyverekből, majd a menekülők közé kézigránátot dobtak. 108 halottról tudnak a mosonmagyaróváriak, s rengeteg áldozatról. Az orosz megszállás után megtorlás következett, a sortüzet követően meglincselt, s a Városháza ablakából kiugrott két ávós halálát torolta meg a lassan magára talált hatalom. Mindenkit összeírtak, aki a téren volt, s hosszú évtizedekig megfigyelés alatt tartottak. S a Földes Gábor perben több halálos ítélet született, s a város száját évtizedekre lepecsételték. Az ’56-os egyesület küzdelme nyomán az úgynevezett sortűzperben Dudás István laktanyaparancsnokot három évre ítélték, s az ítéletet azonban közkegyelem okán nem kellett végrehajtani. A magyaróváriak fellebbeztek, közben Dudás meghalt. Mosonmagyaróvár nem felejt.