Hőnel Béla magyaróvári építész, Mosonmagyaróvár és környékének mindmáig a legmeghatározóbb építésze, ugyanakkor mindeddig semmilyen emlékmű nem hirdeti jelentős munkásságát. Ezen kíván most Beregszászi Balázs civil kezdeményezés keretében változtatni egy emléktábla felállításával.
A levéltáros tavaly megjelent Hőnel-kiadványának bemutatóján jelentette be, hogy Magyaróvár felújított Postapalotáján emléktáblát szeretne elhelyeztetni a neves építész Magyaróvárra érkezésének 115. évfordulóján idén.
A Magyar Posta Zrt. engedélyezte Beregszászi Balázs számára a Városkapu téri posta épületén – az építész volt lakóházán – egy emléktábla elhelyezését. A táblát Lebó Ferenc győri szobrászművész készíti el. Az carrarai márványból készül, 60x80 centiméter nagyságban, bronz arcdomborművel. A domborművet Garabits János festőművész azon festményéről mintázza, amelyet az Ipartestület 1937-ben festetett meg.
Azzal a kéréssel fordul a szervező a szép épületeket kedvelő polgárokhoz, hogy akik célkitűzésével egyetértenek, és anyagi erejük megengedi, úgy támogassák a Hőnel emléktábla létrejöttének ügyét. A pénzadományokat a DUNA Takarék Beregszászi Balázs HU57 58600252-11237648 számú számlaszámra „HŐNEL BÉLA emléktábla 2016” megjelöléssel tehetik meg.
Hőnel a Szepes vármegyei Mateócon (Poprád) született 1863-ban. Az építészetet Budapesten és Münchenben tanulta, építőmesteri oklevelét Münchenben kapta 1889-ben. Több nagyvállalatnál is tervező és építésvezető volt. Épületei a történelmi Nagy-Magyarország területén szerte megtalálhatók. Selypen cukorgyár, Győrben pályaudvar, Temesváron MÁV Gépgyár és bérházak, Léván honvédlaktanya, Zimonyban millenniumi emlékmű, Szolnokon víztelep és Esztergomban laktanya, csapatkórház és az Új Jó Pásztor Kápolna fűződik a nevéhez.
Hőnel 1901-ben jött Magyaróvárra és a Rokobauer Józsefné féle építőipari vállalkozásnak volt az ügyvezetője. 1907-ben önállósodott magát, mely állami építkezések végzésére is feljogosította. 1901-től a város mindkét gyárának a Kühnének és a mai Mofém gyárnak is az építésze lett közel két évtizeden keresztül. Legjelentősebb épületei az 1909-es Postapalota, amely egyébként a saját tulajdonú lakóháza volt és ő adta bérletbe a postának. A Mosonvármegyei Múzeum épülete 1912-ből, mely mindmáig a megye egyetlen e célra épített múzeuma. A Lajta-szeri és az Ady Endre utcai emeletes bérházak, az Országos Növénynemesítő Intézet épülete, a magyaróvári temető ravatalozója, az evangélikus lelkészház és a temetőági Lajta hídjai, a Pálffy-villa és még számos családi ház városszerte.