Újabb megyerikumokkal bővült az értéktár. Bekerült a csermajori középiskola, az Erebe-szigetek, a magyar szablya, a magyar szablyavívás és a Borsody-vívó rendszer, a szigetközi eceteshal, a kimlei Borbála-járás és a kapuvári böllérmáj.

„Ezzel a  Megyei Értéktár 84 tagúra bővült” – mondta Pető Péter a megyei önkormányzat mosonmagyaróvári alelnöke, a bizottság elnöke.

„A szigetközi eceteshal kifejezetten ezen a tájékon honos, bár készítik a Kisalföld Rába, Rábca környéki településein is. Ahány szakács annyi pici ízesítési eltérés, így nincsen két egyforma íz Rajka és Vének között sem” – tette hozzá.

Döntöttek arról is a bizottság tagjai, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság a höveji csipkét, mint kiemelt nemzeti értéket felterjeszti a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A testület véleménye szerint „a höveji csipke különlegessége és egyedisége megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl. A magyarságra jellemző világszerte számon tartott szépségével és hírével a település és országunk elismertségét növel”.

A szigetközi eceteshal elkészítése: A halat felszeleteljük, sózzuk, majd bepanírozzuk, és bő olajban kisütjük. A hagymát megpucoljuk, vékonyra szeleteljük, majd besózzuk és hagyjuk állni egy kicsit. Ha kisül a hal egy nagyobb edénybe rétegezzük, egy réteg hagyma, egy réteg hal. 1 liter vizet felteszünk forrni, majd hozzáadjuk a sót, a borsot, a babérlevelet, a mustármagot, a cukrot és az ecetet. Ha felforrt a halra merjük ezt az ecetes levet, majd hideg helyre tesszük és 2-3 nap után fogyasztjuk. Ennyi idő alatt a halban lévő kisebb szálkák az ecetnek köszönhetően eltűnnek.
A Borbála-járás ebben a formában csak Kimlén maradt fenn. December 3-án, Szent Borbála napjának előestéjén járja a falu utcáit egy talpig fehérbe öltözött lány vagy asszony, hogy egészséget, és szerencsét vigyen a házak lakóinak.