Mint azt Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: tavaly ősszel 10 helyszínen – Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, Jászboldogházán, Tordason, Szarvason, Iregszemcsén, Eszterágpusztán, Székkutason, Debrecenben és Gyulatanyán – összesen 46 búzafajtát vetettek el kisparcellás összehasonlító kísérletekben a NÉBIH szakembereinek segítségével.

„A kísérletsorozat fajtáit idén először két éréscsoportra bontva állítottuk be. Az eszterágpusztai kísérletek viharkár miatt nem voltak értékelhetőek, így az elemzéshez 9 hely eredményeit használtuk fel” – ismertette Polgár Gábor.

Az elkészült összefoglalóban az általános agronómiai értékek mellett a fajták nyersfehérje-, nedvessikér- és nedvességtartalmára vonatkozó adatait kísérleti helyekre lebontva összegezték a szakemberek. A legjobb három kísérleti hely esetében úgynevezett alveográfos vizsgálatokat is végeztek (P/L, W), illetve négy mutató esetében összehasonlították azoknak a fajtáknak a teljesítményét, amelyek már 3 éve a kísérletben szerepelnek.

„A terméseredmények vonatkozásában a korai éréscsoport fajtáinak kísérleti átlaga felülmúlta a középérésűeket, azonban a minőségi paramétereket illetően a hosszabb tenyészidejű fajták adtak jobb eredményt. A különböző helyszínek kísérleti adatai az idén országosan tapasztaltakkal megegyezően nagy eltéréseket mutatnak” – tette hozzá.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által koordinált posztregisztrációs kísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjon az egyes búzafajtákról. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látta el, a kísérleteket pedig a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztálya végezte.